A debreceni Szemklinika megszervezése 1921-ben Blaskovics László nevéhez fűződik. Blaskovics professzor viszonylag rövid idejű debreceni tevékenysége nemcsak szervező munkája miatt jelentős, hanem műtéti gyakorlata és orvosi magatartása következtében is. A Debreceni Szemklinika igazgatását csak átmenetileg és helyettesként vállalta. Debrecenbe csak időnként látogatott el, mivel szemkórházi igazgatóságát továbbra is megtartotta. 1925-ben a Debreceni Egyetemről visszavonult; Budapesten lett egyetemi tanár 1928-ban.

Fő munkaterülete a műtéttan volt, több műszerkonstrukciót is alkotott. Számos műtéti eljárás nemzetközi elterjedése is az ő nevéhez fűződik. "Szemészeti műtéttan" c. könyve három kiadásban is megjelent. Összefoglaló munkája Kettesy Aladár társszerzőségével németül jelent meg 1938-ban, halála évében.

Blaskovics tanszékét fiatal tanársegéde (Kreiker) Kettesy Aladár vette át 1926-ban. A Szemklinika épülete eredetileg 120 ágyas befogadóképességűre épült, azonban csak 46 ágy berendezésére került sor 1921-ben. Így a klinika egyik szárnya lakások, később a Fül-Orr-Gégeklinika, végül a Stomatológiai Klinika ideiglenes elhelyezésére szolgált.

Kettesy Aladár alatt a Szemklinika a szemészeti műtéttannal, a látás fizikai-fiziológiai és pszichológiai problémáival foglalkozott. A gyakorlati orvosképzés szorosan kapcsolódott elméleti munkásságával. 1922-ben hézagpótló művet adott ki orvostanhallgatók (továbbá iskolaorvosok, vasúti orvosok, katonaorvosok és szemészorvosok) felkészítésére.

A rövidlátás problémáival, a szem élettanával, az optikai felismerés pszichológiai folyamataival, a tárgy- és színlátás kérdéseivel elmélyülten foglalkozott.

A háború után az ágyak száma előbb 55-re, később 85-re emelkedett. Bővültek a klinika munkahelyei is: Élettani, Optikai Laboratórium létesült, amelyben főleg a tárgylátás és színlátás problémáival foglalkoztak. Egy új varróanyag segítségével sikerült a keratoplasztikát tökéletesíteni. A klinika docensének, Alberth Bélának erről a tárgyról megjelent monográfiája nemzetközi sikert aratott. Új részlegként Kancsalsági, valamint Glaucoma-Gondozó Állomás létesült. Fotolaboratórium, Klinikai Szövettani Laboratórium egészítette ki a fentieket.

A klinikáról német nyelven három szakkönyv jelent meg. Kettesy: "Eingriffe am Auge" három kiadása, Alberth Béla: "Keratoplastik" (1961) és Alberth Béla: "Chirugische Behandlung der Ätzverletzungen des Auges" (1971).

Kettesy professzor nyugdíjba menetele (1969) után Alberth Béla (életrajz) professzor vezetése alatt a Szemklinika a Blaskovics-Kettesy iskola szellemében a legjobb hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése mellett dolgozott. Ennek elismerését fejezte ki a Graefe-díj odaítélése (1973).

Évente a klinika 85 ágyán 2000-2100 nagyműtétet és 500-600 ambuláns műtétet végeztek. Számos műtéti eljárást elsőként vezettek be hazánkban (cyclectomia-, vitrectomia-, myopia-ellenes műtétek stb.).

1968-ban kezdődött a világon a szemészeti műtéttan egy teljesen új ága, az üvegtesti sebészet. A klinika élen járt az új módszer meghonosításában és a vitrectomia bevezetésében. Kialakult a klinika új profilja: a hátsószegment-sebészet. A klinika fő tudományos profilja továbbra is a szaruhártya-átültetés klinikai és transzplantációs immunológiai kérdéseinek kutatása maradt.

A hyalokeratopathia klinikai és hisztopatológiai vizsgálata alapján kandidátusi, a cornea degeneratiók klinikai és hisztopatológiai vizsgálata alapján pedig kandidátusi és doktori disszertációk születtek.

A koraszülöttek végleges vakságot okozó retinopathiája megoldásához jelentett néhány fontos lépést a kérdésről készült kandidátusi disszertáció (Hatvani). A száraz szem syndroma pathomechanizmusáról és kezeléséről szintén kandidátusi értekezés készült (Török Magdolna). Az üvegtesti sebészet elképzelhetetlen ultrahang-diagnosztika nélkül. A kialakított Ultrahang-Laboratórium munkája, amelyben hazánkban először dolgoztak a "B" eljárással is, újabb kandidátusi értekezést eredményezett (Kolozsvári). A nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű könnyvizsgálatok egy további kandidátusi értekezést eredményeztek (Berta).Hazánkban bevezették és először végeztek műtéteket a nagyfokú progresszív myopia ellen, és radialis keratotomiát az egyszerű myopia esetén. Elsőként vezették be az intraocularis melanomák Rhu106 applicatorral történő kezelését. A fluorescein angiographia és az argon-krypton lézer bevezetésével megvalósították a legmodernebb diagnosztikus és terápiás módszereket.

1982-ben Zajácz Magdolna egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi tanári kinevezést nyert a Szegedi Szemklinikán Süveges Ildikó, a debreceni klinika volt egyetemi docense is, majd Budapestre történő távozása után Kolozsvári Lajost nevezték ki. A debreceni klinikáról került ki Vörösmarthy Dániel professzor is.

1994-ben a Szemklinika igazgatójává Berta Andrást nevezték ki. Igazgatóvá való kinevezését követően bevezette az intraocularis tumorok contact béta-sugárkezelését és szemészeti Onkológiai Centrumot alakított ki. Új szakrendeléseket indított, megszervezte a járóbetegellátás számítógépes feldolgozását. Pályázatokkal bővítette a klinika műszerezettségét (új lézerkezelés, számítógéppel vezérelt látótér vizsgáló berendezés, UH-diagnosztikus műszerek stb.). Cornea Bank és Contactlencse Laboratórium működését szervezte meg. A klinika vezetőszerepet ért el a szaruhártya-átültetés, a myopia ellenes műtétek, az intraocularis daganatok sugárkezelése területén. Az ország szaruhártya átültetésének 30-40 %-át a debreceni Szemklinikán végezték. Új műtéti technikát, diagnosztikus eljárásokat, az immunszupresszió új módszereit vezették